Családjog

A témában jártas szakértő ügyvédek segítenek Önnek annak érdekében, hogy hasznos jogi tanácsokkal lássák el mindazokat, akiknek családjoggal kapcsolatos kérdéseik, jogi problémáik vannak. Az Ügyvédem azokhoz is szól, akik bármely más okból szeretnének naprakész, átfogó és részletes információk birtokába jutni családjogi témakörrel kapcsolatban.

Amennyiben ügyvédi képviseletre vagy tanácsadásra van szüksége, akkor KATTINTSON IDE.

A válóper beadása, válóper elindítása, válókereset benyújtását követően lehetséges, amelyben tanácsadó a ügyvéd szintén segítségére lesz az erről érdeklődőknek. A válóper menete is megismerhető az ügyvédi konzultáció alkalmával.

Minden ami családjog

• I. A HÁZASSÁG / ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT

  • A házasságkötés
  • Házassági vagyonjog
  • A házasság megszűnése
  • Az élettársi közösség
  • Bejegyzett élettársi kapcsolat

 

• II. ROKONI JOG

  • A rokonság
  • Rokontartás
  • Kapcsolattartás a gyermekkel
  • A gyermek szülei
  • Örökbefogadás
  • Gyámság

Családjog új Ptk. – IV. könyv (Családjog)

Márciustól mindenre új szabályozás vonatkozik, a családjogi viszonyokra is. Tartásdíj fix összegben, váltott elhelyezés, élettársnak is járhat tartás - néhány példa az újdonságok közül. 

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv, amelynek a családjogi viszonyokat szabályozó joganyag is a része. Az új Családjogi könyv több helyütt a korábbi bírói gyakorlatot emelte törvényi szintre, ezzel együtt sok változást is hozott. A házastársak, ha vagyonjogi szerződést kívánnak kötni, több típus közül választhatnak. A külön élő szülők akár a gyermekek váltott elhelyezésében is megállapodhatnak. A tartásdíjat már nem százalékos, hanem fix összegben kell meghatározni. Bizonyos feltételek esetén az élettársnak is járhat tartás a szakítást követően. Lássuk az újdonságokat!

 

HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS

Az új Ptk. megőrizte azt a korábbi szabályt, amely szerint a házastársak közös vagyonába tartozik mindaz, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereznek. Szintén közös vagyonnak számít a különvagyon haszna, a kezelési és fenntartási költségek, valamint terhek levonása után. Akik nem szeretnének közösködni, házassági vagyonjogi szerződésben rögzíthetik azt a vagyonjogi rendszert, amely az életközösségük alatt működni fog. Kétségtelen, hogy ez nem egy romantikus lépés, azonban adott esetben sok bonyodalomnak veheti elejét. A házassági vagyonjogi szerződéseket az új Családjogi könyv két típusra bontja:

-          az ún. közszerzeményi rendszer esetében a házasság fennállása alatt a házastársak vagyona elkülönül, az életközösség megszűnése után azonban bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a hozamnak, értéktöbbletnek a megosztását, amelyet közösen szereztek;

-          a vagyon-elkülönítési rendszer esetén a szerződésben a házastársi vagyonközösséget vagy teljesen, vagy a meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.

A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez az szükséges, hogy közokiratba foglalják, vagy az ügyvéd ellenjegyezze. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha az országos nyilvántartásba bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

 

SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGOK

A szülői felügyeleti jogokra vonatkozó szabályozás változása leginkább a különvált szülőket érinti. Míg korábban a törvény külön élő szülők esetében „gyermekelhelyezésről” beszélt, most „a szülői felügyeleti jog gyakorlása” a helyes terminológia. Vagyis, március 15. előtt a különköltöző szülőknek arról kellett dönteniük, hogy a gyermeket melyiküknél helyezik el. Az elhelyezés azt jelentette, hogy az a szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat, akinek a gondozásában és nevelésében maradt a gyermek, a különélő szülő felügyeleti jogai pedig szüneteltek, kivéve 3 kiemelt kérdést (a gyermek iskola- és pályaválasztása, továbbá nevének és tartózkodási helyének megváltoztatása), mely ügyekben még a különélő szülőknek is közösen kellett döntést hozniuk.

Ezzel szemben március 15. óta a különváló párok esetében azt kell meghatározni, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A szülői felügyeleti jogok összességét gyakorolhatja az egyik szülő, vagy pedig maradhat a szülői felügyelet továbbra is közös. A fent említett 3 kiemelt kérdésben továbbra is közösen kell dönteniük az elvált szülőknek, azzal azonban, hogy az új szabályok szerint már csak a tartós külföldre település az, amihez mindkét szülő hozzájárulása kell.

Korábban gyakori problémát jelentett, hogy a különélő szülő csak akkor vihette el a gyermekét rövidebb külföldi üdülésre (például nyaralni), ha a másik szülő ebbe beleegyezett, de ezen az új Polgári törvénykönyv változtatott.

 

VÁLTOTT ELHELYEZÉS

Ha a különváló szülők között jó a kapcsolat, továbbra is választhatják azt, hogy a szülői felügyeleti jogokat közösen fogják gyakorolni. (Közös szülői felügyeleti jogot a bíróság nem rendelhet el, ezt csak egyezségben, közösen lehet kikötni.)

A korábbi szabályozással ellentétben, közös szülői felügyelet esetén már nem kötelező rendelkezni a kapcsolattartásról, noha a későbbi viták megelőzése érdekében mégis is célszerű lehet egy „vészhelyzeti mimimumot” rögzíteni. (Ennek értelmében a kapcsolattartást a szülők minden esetben rugalmasan egyeztetik, amennyiben azonban később bármikor vita támadna, akkor a megállapodásban leírtak lépnek érvénybe.) 

Manapság egyre többször döntenek a különváló szülők úgy, hogy a gyermekük felváltva tartózkodjék az egyik, majd a másik szülőnél (pl. egy hét itt, egy hét ott). A közös szülői felügyeleti jog kikötése esetén részletezni kell a szülők által megkötött egyezségben, hogy mi módon fog megvalósulni a szülők közti együttműködés, a váltott elhelyezésre irányuló megállapodást pedig a bíróság csak akkor hagy végzésével jóvá, ha a gyermek kiegyensúlyozott életvitele biztosítottnak látszik.

 

KÜLFÖLDI UTAZÁS, KÖLTÖZÉS

Az új Polgári törvénykönyv szerint ezentúl a különélő szülő is elviheti külföldre (pl. nyaralni vagy síelni) a gyermekét, ehhez nem szükséges a másik szülő beleegyezése.

A külföldön történő tartós letelepedéshez (ezzel együtt az iskolaváltáshoz) a különélő szülő hozzájárulása elengedhetetlen, azonban gyámügyi hozzájárulásra már nincs szükség. 

 

A GYERMEK VAGYONA

Megszűnik az a régi szabályozás szerinti kötelezettség, amely szerint a gyermek pénzét és értéktárgyait be kellett szolgáltatni a gyámhatósághoz. Ennek általában akkor volt jelentősége, ha a gyermek örökölt, vagy ajándékba kapott készpénzt, értéktárgyat. A szülőknek azonban olyan gondossággal kell kezelniük gyermekük vagyonát, mintha az a sajátjuk lenne, ellenkező esetben a gyámhatóság a felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést.  

 

GYERMEKTARTÁSDÍJ

A kiskorú gyermek tartása egyszerre erkölcsi és jogi kategória, a tartásra való rászorultságát bizonyítani sem kell. A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Fontos újdonság, hogy megszűnik a tartásdíj fizetésre kötelezett szülő százalékos marasztalása, azaz ezentúl nem a kötelezett fizetésének meghatározott százalékában kell a tartásdíjat megállapítani, hanem egy meghatározott összegben. (Ezt azonban továbbra is a kötelezett jövedelmének 15-25 százalékából kiindulva kell kiszámolni.)

Az a nagykorú továbbtanuló gyermek is jogosult tartásra, akinek tanulóévei folyamatosak, azokban nincs indokolatlan megszakítás, és aki nem érdemtelen. Amennyiben a nagykorú gyermek indokolatlanul nem tartja a kapcsolatot a szüleivel, érdemtelennek minősül, s így tartás sem jár neki. A továbbtanuló gyermekek esetében is van azonban egy limit: 25 éves kor felett már nem igényelhető tartásdíj.

 

ÉLETTÁRSI JOGVISZONYOK CSALÁDJOGI HATÁSAI

Az új Ptk. Családjogi Könyvének újítása, hogy az élettársi viszonyhoz családjogi hatások is fűződnek, de csak akkor, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból közös kiskorú gyermek is született.

Március 15. óta az életközösség megszűnése után a magát önhibáján kívül eltartani nem képes élettárs is jogosult tartásra. (Korábban a tartásra való jog csak a házastársak esetén volt igényelhető.) Ha pedig a lakáshasználat másként nem biztosítható (jellemzően pl. megosztással), akkor a bíróság a volt élettársat feljogosíthatja az utolsó közös otthon használatára (akár a közös tulajdonban álló vagy közösen bérelt, vagy akár a másik  élettárs tulajdonában álló vagy általa bérelt lakás használatára), feltéve, hogy a volt élettársnak nincs saját lakása, és a közös gyermek(ek) nála maradnak.

 

VITA A KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK KÖZÖTT

Fontos változást hozott az új Ptk. azzal a rendelkezéssel, hogy ha a különélő szülők a közösen gyakorolt felügyeleti jogok körében nem tudnak megegyezni, a gyámhivatalhoz kell fordulniuk vitájuk eldöntése érdekében, és nem a bírósághoz, mint korábban. Mivel a gyámhivatalnak 30 napon belül kell eljárnia, ez gyorsabb megoldás lehet, mint a korábbi pereskedés.

 

KÖTELEZŐ MEDIÁCIÓ?

A gyermeknek az a legjobb, ha a saját szülei döntenek arról, hogyan fog felnőni. Ezért a törvény azt a döntést preferálja, amit a szülők maguk hoznak meg. Ha peren kívül nem tudtak megállapodásra jutni, még mindig megegyezhetnek a per során, és a bíróság igyekszik is elősegíteni ezt. Az új Ptk. szerint a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás kérdésében a szülőket akár kötelezheti is a bíróság a közvetítői (mediációs) eljárásban való részvételre.

A mediátor segít abban, hogy a szülők félre tudják tenni az egymás felé irányuló negatív érzelmeiket (harag, düg, csalódottság), képesek legyenek a figyelmüket a gyermekeket érintő kérdésekre irányítani, így maguk hozzanak döntést a gyermekeik (és saját) jövőjükről, ahelyett, hogy kívülállók határoznának egy ilyen fontos és személyes kérdésben. 

A mediáció alkalmas módszer a vita gyors, hatékony és olcsó rendezésére. A mediációs eljárások 80-90 %-ban sikerrel zárulnak, mindkét fél elégedetten, nyertesként távozik, megspórolnak perköltséget, időt.

Ügyvédet keresek

Vissza a főoldalra

Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.

 .